7szilva

Az ember fia az idő múlásával mindig egyre több tapasztalatra tesz szert. Ahogy egyre több időt tölt el a munkaerőpiacon, úgy lát egyre kevesebb dologban lehetőséget. Kipróbált már sok szakmát, megismert sokféle embert, sokféle főnököt, de egy közös minden munkában volt; kevesebbet fizetett mint szerette volna.

Beszéltük már sokszor, hogy Magyarországon igen nehéz elrugaszkodni a százezer forint körüli fizetéstől, még egy jobb beosztásban is. Valahogy a munkáltatók azt gondolják, hogy ez a pénz az élethez elég. Megélhetésre elég, de a jó élethez édeskevés. Az ember meg csak gürizik, hol legalja gyártósori operátorként, hol középvezetőként, jelentősen sosem lett több a pénz. Azt meg tudjuk ugye, hogy a munkahely nem család, hanem az a hely, ahová dolgozni jár az ember, pénzért. 

Aztán ahogy az ember csalódik az ideáiban, a lehetőségeiben, a jónak hitt szakmákban, akkor egyre inkább keresi a joker szakmákat. Induljunk ki abból, hogy mindent meg lehet tanulni. Ha mást nem is, de ezt megtanultam az egyetemen annakidején. Tehát az ember körbenéz a szakmák közt és keres egy olyat, ahol jól lehet keresni. Ehhez nagy valószínűséggel nem lesz szakmája, ezért beiratkozik egy iskolába, ahol elsajátíthatja a megfelelő képestést. Ha megvan a papír, akkor már csak némi trükközés az önéletrajzzal, kreálunk némi munkatapasztalatot, és mehet is a pályázat. 

Az egyik ilyen nagy joker szakma a sofőrködés. Sok ész nem kell hozzá, megszakadni szintúgy nem kell, viszont egy teherautón meg lehet keresni a kétszázat. Gondold el, egy év alatt annyit keresel, mint eddig két év alatt. Az emberek többsége vezet autót, így ennek a szakmának a vállalásához első gondolatként nem kell más, mint hogy szeretni kell vezetni, meg világot látni. Ha ez megvan, akkor jöhetnek az esztergomi látképes papírok tömkelege, mert a B jogsink mellé szükség lesz egy C jogsira, ami kb 250.000 jó magyar forintba kerül, plusz le is kell tudni vizsgázni ugye. Aztán kell a mutatványhoz egy GKI árufuvarozói igazolvány, ez még 70.000 forint környékén mozog, majd egy PÁV 3 vizsga, ami 8000 plusz a pestre utazás költsége. Végül pedig egy kettes típusú orvosi vizsgálat, ami 6000, majd bevésetni a jogsiba az új szakmánkat plusz 4000 HUF. Tehát ha valaki a városában mindent el tud intézni akkor nagyjából 360.000 forint körüli összegért teherautósofőr lehet.

Mit kaphatunk ezért? Egy viszonylag jó fizetést. Persze itt is vannak nagyon zsugori cégek, ahol egy teherautósofőr 90 körül keres, de egy jobb cégnél nemzetközi fuvarozóként a 200 megvan. A magasröptű célokért ötször annyit kell majd küzdeni. Oké, hogy pénzünk van, de ha az ember nem sofőrként akar nyugdíjba menni, akkor még képezné magát, amit nehéz megtenni úgy, hogy alig vagyunk itthon. Ezen kívül kétszer annyit kell küzdeni a párkapcsolat vagy baráti társaság fenntartásáért. Továbbá pedig az otthoni élet illúzióját is fel kell dolgozni. A sofőr otthona a teherautó fülkéje. Persze van szép felújított lakása, esetleg benne asszonnyal és gyerekkel, de ha egy hosszabb szabadságot el kell töltenie otthon akkor előfordulhat, hogy idegennek érzed magad a saját házadban. 

A hab a tortán pedig az egészség kérdése. Valakinek nem bírja a dereka vagy a gerince a sok ülést, és kikészül. Szóval ne tegyünk fel mindent erre az egy lapra. 

Megéri vajon? Mindenki döntse el maga.

A használt autó témájáról számtalan cikk született már. Mindenki szeretne kicsit elrugaszkodni a földtől korhatártól és pártállástól függetlenül. Gondosan gyűjtögeti a kisember is a forintokat egy bármilyen autóra, hogy véget vessen a buszozás/vonatozás/gyaloglás/biciklizés kínjainak - mert van, aki nem a sportolás utáni vágyak miatt biciklizik/gyalogol. Ha viszont nem vigyázunk a guruló vágyálom hamarosan több zöldhasút fog kiszippantani a családi kasszából, mint gondolnánk. Ez most egy olyan "tudd, hogy értsd" írás.

A használt autó mindig bukó. Ez az örök igazság, ebből kell kiindulni. Nem véletlen született meg az a mondás, hogy ha nincs elég problémád, vegyél használt autót és ha még mindig nincs elég, akkor nősülj meg. Ha megvetted X forintért a régóta vágyott Opelt/Suzukit/Ladát/stb, akkor azt már nem fogod tudni úgy eladni, hogy X+1 forintba jöjjél ki. Ha ezt a tényt elfogadtad, akkor jöhet a többi. 

Csodák nincsenek, a használt autó meg nem hibátlan. Ne hidd azt, hogy megveszed a 15 éves Golfot és azzal továbbra is rengeteg boldog kilométert fogsz megtenni, magyarán hogy csak hajtani kell. Bármennyire is hihetetlen, annak a kocsinak az összes alkatrészében, a legkisebb csavartól az utolsó kis lámpáig, minden porcikájában benne van az a pár százezer kilométer, és az a jópár év, mióta kijött a gyárból. Gondold el, hogy ha egy autó 15 éves, akkor az már látott 15 sós, vizes, latyakos, jeges telet, 15 esős őszt, 15 lakkszívó nyarat. Tizenöt éven át fingották tele az ülést, teketék a kormányt, hajtották a verdát, rongyoltak bele a kátyúba. Ez nincs rá írva a kocsira, amikor kinézed, ezt neked kell tudnod. És akkor még nem beszéltünk a simliskedésről, meg a kiflibe tört autókról, hogy azok mit láttak.

Beszéljünk egy kicsit a költségekről. Ha van pl. 350.000 forintod autót venni, akkor a többség elköveti azt a hibát, hogy vesz 350.000 forintért egy autót. Ez így nem jó. Ha van rá ennyid, akkor vegyél 200.000 forintért autót, garantáltan lesz még 50.000 az átiratás, a biztosítás, az új forgalmi meg a törzskönyv, és akkor még marad egy százasod, hogy az apró cseprő dolgokat kicseréld, vagy egy váratlan nagy szervizt finanszírozz. Láttunk már olyat, hogy valakinek vásárlás után hazafelé széugrott a váltó, elhullott egy csapágy, harangoztak a dugattyúk. Értjük, ugye.

Végezetül pedig, realistának kell lenni. Hogy vágyunk valamire az csak egy dolog. Viszont akinek csak Ladára van pénze, az egy jó Lada árából ne vegyen egy leélt C mercit. Minden autó autó, arra szolgál, hogy elvigyen A-ból B-be, a többi meg csak cicomázás. A fapadtól felfelé minden kényelmi funkció legalább plusz 5 hibaforrás is egyben. Minél öregebb a kocsi, annál inkább hibaforrás.

Összegezve, a rászánt pénznek kb. a felét szánjuk az autó vételárára, járjunk utána, hogy abból mi a legjobb, amit kapni lehet, és használjuk amíg örömünket leljük benne, és nem viszi el a családi malacperselyt. Nagyvonalakban.

Most, hogy kezd kicsit elülni a benzinkutas kálváriám visszatérünk a kisembereket segítő további témáinkhoz. Írtunk már tanulásról, álláskeresésről, tankolásról, most pedig papírra vetünk néhány sort a spórolásról, mely nem mindenkinek olyan egyértelmű, hogyan is kell csinálni. Habár fogyasztói társadalomban élünk, miszerint mindenki fogyasszon minél többet, herdáljon, vegyen igénybe minél több szolgáltatást, mi mégis a takarékoskodásra bíztatunk mindenkit.

A fizetése nagyjából az emberek 90%-nak fix, tehát minden hónapban ugyanannyit kap kézhez. Jó magyar szokáshoz híven a legtöbben fizetésnap után gyorsan elverik a fizetés háromnegyedét a teszkóban, vagy bemegy a "hülye azért nem vagyok"-ba akciós telefonért, vagy filteres kávéfőzőért, esetleg az obiba új nagyflexért. A hónap hátralevő idejében pedig már a májkrémet is vékonyan keni, és várja hogy gyorsan elrepüljön a 3 hét. Na, ez így nem jó. 

Vannak minden hónapban sárga csekkek, úgy mint lakbér, rezsi (víz, villany, fűtés), extrák (internet, tévé). A lakbért meg a rezsit levonjuk a fizu összegéből, ez az első amit mindenképp be kell fizetni. Tartozni se jó, meg az se ha nincs fedél az ember feje felett, vagy egyszer csak nem lesz jó a kulcsunk a zárba. Az internet hasznos minden háztartásban (pl. lehet rajta 7szilvát olvasni :] ) így azt is időben illik befizetni. A tévével viszont már vitatkoznék. Jómagam az utóbbi 5 évben heti 1 óránál nem nézek több tévét. Híradó? Minek? Már nem azért nézzük, hogy megtudjuk mi történik a nagyvilágban, hanem azért hogy ha addig optimisták voltunk, akkor utána pesszimisták legyünk, rossz kedvünk legyen a sok baleset és csalás hallatán. Ha híreket akarok látni, elolvasom az interneten. A szórakoztató műsorok mást jelentenek nekem, és mást a tévétársaságoknak. Ha tévé akkor Discovery és társai, abból tényleg jó, ha ragad ránk valami. Ez nem azt jelenti, hogy dobjuk ki a karácsonykor akciósan vett 1080p tévénket, mert azon még kitűnően lehet filmet nézni, Xboxozni, vagy Keresztapa-maratont tartani a haverokkal, kinek mi. 

Tehát ha ezeket befizettük a fizetésünk maradékából levonunk legalább 10.000 forintot takarékoskodás címen, a többit pedig leosztjuk annyi napra, amennyi van még következő fizetésig. Ha 2.000 forintom van minden napra, és ezzel tisztában vagyok, akkor ha 5.000 forintért vásárolok a teszkóban, akkor másnapra már nincs pénzem, meg harmadnapra is csak a fele van. Ha 15-ért veszek egy farmert/cipőt/bármit akkor egy hétig nincs már pénzem. Tetszik érteni? A megtakarított kis 10.000 forintokat pedig szűkösebb időkre, mondjuk karácsony környékére, gyerekeseknek iskolakezdésre félretesszük. 

Amin még nagyon sokat lehet spórolni az a telefon. Én elég nagy baráti társasággal rendelkezem, mégsem több a számlám 4000-5000 forintnál. Észrevettem, hogy sokaknak a telefonálás a hobbija. Ha unatkozik, felhívja az ismerősét, és 10-20-30-nagyon sok percet csak úgy elcseverésznek. Ezeket az ismerősöket meg lehet keresni skype-on, facebookon, msn-en, lehet mikrofonozni, webkamerázni, ingyen van. Vagy lehet velük találkozni meló után és meginni egy sört.

A következő pénznyelő, az autó, amibe beletöltöd a nagyon drága üzemanyagot, meg szervizbe hordod. Tudom, hogy vidéken elég nagy kényszer a kocsi, mert sok nagyvárosban délután 4 után csak óránként jön a helyi járat, de a nagyfaluban - ha nem sietsz és nem viszel cuccot - akkor azért kényelmesen el lehet békávézni, tizedannyiból. Laktam pesten, és már akkor is volt kocsim, de nagyon ritkán éreztem szükségét annak, hogy elővegyem, mert minek? 

Ha beesik hozzánk egy nagyobb összeg, mert örököltünk/bizniszeltünk/sok volt a fusi, akkor célszerű a kis megtakarításba rakni legalább a felét. A többiből meg megveheted a hőn áhított ikeás tévéálványt, vagy a karbon hatású matricát a kocsidra. Esetleg elviszed az asszonyt a Balatonra. Az alapvető gondolatmenet a "mennyi mindent vehetek belőle?" szintről el kell jusson a "mennyit tudok megtakarítani belőle" szintre. 

Mire jó a sok megtakarítás? Kis felsorolás a teljesség igénye nélkül:

- munkanélküli hónapok átvészelése

- váratlan kiadások fedezése (pl leszakadt a franciaágy, vagy a gyereknek ellopták a telefonját)

- APEH hátralék rendezése, melyről a legváratlanabb helyzetben fognak értesíteni

- esküvő/temertés

- autó műszaki vizsga/javítás

- gyerek iskolakezdése, osztálykirándulás befizetése, vagy váratlanul lerúgta a radiátort az isiben)

- elemi kár a házadban, kocsidban, stb.

- elmennél a tengerhez

- elmennél fesztiválozni

- tandíj

- hirtelen soha többé nem kapcsol be a laptopod/tévéd/telefonod

- meglepnéd az asszonyt/férjedet

Még végezetül annyit, hogy megosztom veletek én mit adtam fel az elmúlt öt évben. Csak hogy ne bort igyak vizet prédikáljak:

- cigit

- tévét

- évente laptop cserét

- sok sörözést

- vezetékes telefont

- drága internetet

- mozit

- évente mobiltelefon cserét (hihetetlen, hogy az Ericssonom 4 éve hibátlanul működik)

- motorozást (ezt siratom azóta is)

- heti 3 bulit redukáltuk két havonta egyre

Nem mondom, hogy a spórolás könnyű, mert elhatározás, önfegyelem, és odafigyelés kell hozzá, de nem folyik ki a kezünkből a pénz ezresenként, nem fogunk ott állni hónap közepén, hogy nincs mit enni, és nem fog csődbe juttatni, ha váratlan kiadásunk lesz.