Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Kapitalizmusról

Sokan szeretik, sokan szidják. Valaki ennek köszönheti a szerencséjét, más a nyomorát. Ideje kicsit felcsapnunk a kapitalizmus nagykönyvét, hogy megismerjük kicsit azt a gazdasági rendszert, amiben élünk. Kapitalizmus kisokos laikusoknak.

A kapitalizmus szót sokan a lóvéval, tőzsdével és amerikával hozzák összefüggésbe, ami egyfelől helytálló, másfelől meglehetősen hiányos elképzelés. A kapitalizmus nem egy államforma, hanem egy gazdasági berendezkedés - magyarul egy pénzmozgatási forma - amelynek alapelve, hogy a termelés magántulajdonban van (tehát nem állami), aminek az első számú és legfontosabb célja, hogy profitot termeljen. Hogy mit gyárt, azt pedig a piac határozza meg. A piac pedig a nép fogyasztása. Ha az emberek többségének party napszemüvegre van szüksége, akkor a gyárak azt fognak gyártani.

A valóságban ez az egész úgy néz ki, hogy vannak a multinacionális cégek és vannak a vállakozók, akiknek mi, a pór nép melózunk, éhbérért. Mert ugye nekik a profit az első, nem az ember. Ha kereshet rajtad még egy forintot a vállalat, akkor fog is. Megkapod a kis béredet, amit a csekkek befizetése után elkölthetsz bármire, de többnyire úgyis olyan vállakozók zsebében fog landolni, mint akik téged is éhbérért dolgoztatnak. Ez erről szól, nincs mit szépíteni rajta. Hogy hol vered el a pénzed az mindegy. Ha party napszemcsit veszel, akkor party napszemcsi gyártó kizsákmányoló kezébe kerül a zsé, ha meg szalámit veszel, akkor meg a szalámi gyártó kizsákmányolóéba. A cél a profit, mindig és mindenek előtt.

A kérdés, hogy hol van itt az ember, vagy az emberség? Mondanám, hogy sehol, de ez nem lenne igaz. A mi kis kapitalista országunkban vannak civil fórumok, segélyező szervezetek, klubok, önjelölt bloggerek (mint a 7szilva), akik felemelik szavukat a kizsákmányolás ellen, szociálisabb körülményeket követelve. A probléma csak ott van, hogy ebben nincs pénz. Nem a nyerészkedésről beszélek, hanem arról, hogy senki nem jön, és ad X forintot, hogy azt osszuk szét a rászorulók között. Miért? Azért mert - kapaszkodj - nem éri meg. Ebben a gazdasági rendszerben, ha valaki adna nekem 1000 forintot, hogy azt osszam szét az olvasóim között, akkor utána azt várná, hogy én 1000+X forintot juttassak vissza. És akkor innen el is jutottunk oda, hogy miért épülnek le egyre inkább például az állami szociális ellátások. Azért, mert nem termel profitot. Beletesz az állam rengeteg zöldhasút, holott abból vehetne MOL részvényeket és tőzsdézhetne velük. Tetszik érteni? Ami marad, és amihez nyúlni lehet egy szociális szervezetnek az kizárólag az, amit önerőből létre tud hozni.

Mi az, hogy szociális/szocialista? Ezt a kis kitérőt is meg kell ejtenünk. A szocializmus nem az MSZP, mert azok csak önjelölt szocialisták, akik kikiáltották magukat mindenki megsegítőjének, közben pedig 10 forint már csak 3 forintot ér, a kenyér ára meg a triplája. Szép dolog kikiáltani magunkat szocialistának, de ahhoz tenni is kell. A szocializmus tehát egy olyan idea/elképzelés, ami elveti a magánérdeket, és kollektívákban/tömegekben gondolkodik. Tehát nem egy vagy két ember milliárdossá tétele az érdek, hanem az, hogy éljünk ugyanebből a pénzből többen, de csak úgy átlagosan. Az előző példához visszatérve; nem ad nekem senki 1000 forintot, hogy osszam szét az olvasóim között, hanem az olvasók és én elmegyünk a gyárba, termelünk, és fejenként mindenki keres annyit, mint ha szétosztottam volna az ezrest. Ez a lényegi differencia.

Mi a különbség tehát a kapitalizmus és a szocializmus között? Míg a kapitalizmusban a társadalom 1 százaléka irtózatos módon, már már elképzelhetetlen szinten megszedte magát, addig a maradék 99% a középosztály alatti szinten megpróbál valahogy túlélni. Ez van most. Mi volt régen? Az emberek 99 százalékának volt munkája, és megélt középszinten. Futotta egy panellakásra, egy Ladára, évente egy hétre a Balatonnál, és két gyerek felnevelésére, de ennyi. Nem lehetett vállalkozni, nyugati luxusmárkáknak hódolni, nem lehetett tehát megpróbálni se - legálisan - azt, hogy egy forintból kettőt csináljunk. Ez azoknak, akik most az 1% dúsgazdag, hatalmas nyomor volt, viszont azoknak, akik most a 99% pór nép, áldás volt.

Mi tehát a megoldás? Vezessük vissza a szocializmust? Nem, hiszen nem fenntartható. A válasz valahol az arany középút lenne. Tehát az 1% élehetne fele olyan gazdagon, amiből a maradék élhetne kétszer olyan jól. Az emberség része viszont rajtunk múlik. A nagy törtetésben, a profitszerzésben csak eltaposni tanultuk meg a másikat, és sokszor már azokat tapossuk el, akiket nem kellene. A munkahely lehetne családbarát, a melós meg lehetne szorgalmas. Lehet, hogy a nagy plazmatévé helyett elég egy kisebb, a megspórolt pénzből pedig el lehet vinni a családot a Balatonra egy hétvégére.

Van egy úriember, bizonyos Michael Moore, aki elég élesszavúan bírálja az USA gazdaságát és társadalmi berendezkedését. Érdemes néhány filmjét megtekinteni, hogy ott milyen állapotok uralkodtak az elmúlt 10 évben, és szembetűnő lesz a hasonlóság, hogy az ottani szemét húzásokból mennyi valósult meg kicsi hazánkban, vagy mi volt az, ami majdnem megvalósult, de hála Istennek mégsem. Aki kicsit komolyabban szeretne elmerülni a témában, annak ajánlom a Kapitalizmus: Szeretem! vagy a Sicko című dokumentumfilmjét. 

13 Tovább

Ponthatárok 2011

Holnap kerülnek kiírásra az egyetemi ponthatárok. Azt gondolnánk, hogy a felvételizők többsége tudja mit választ, hogy már régen megálmodta, hogy ő közgazdász, jogász, tanár, mérnök lesz, pedig nem tudják. A többség nagyjából kiszámolta, hogy ha matekból nem lesz olyan szigorú Erzsi néni, meg töriből is jót húz, akkor nagyjából milyen érettségi eredményei lesznek, aztán felcsapta az egyetemi tájékoztatót, és rábökött valamelyik népszerű szakra, miközben gőze nincs, hogy ott majd mit fog tanulni, meg azzal a szakmával hová tud elhelyezkedni.

Mivel én sem tudok személyre szabott tanácsokat adni, ezért csak általánosságban szólnék néhány szót az egyetemekről. Először is, az egyetemnek az jó, ha te oda jársz, mivel fejpénzt kap utánad, nem is keveset, így nem érdeke az, hogy kirúgjon onnan, bármennyire is dolgozol rajta. A tanárokra a leginkább igaz, hogy mindegyik a saját óráját fontosnak tartja. Hiszen ha már eljutott odáig, hogy egyetemen taníthat, akkor órási pofon neki, amikor felismeri, hogy az ő mondanivalója a kutyát nem érdekli. Ezért katalógust (névsort) irat minden órán, és ha 2-3-4 alkalommal hiányoztál nem vizsgázhatsz. Ergo be kell járni, de ne rohanjunk ennyire előre. 

Miután felvettek jelentkezel gólyatáborba, mert jó lenne ha ismernél valakit az új iskoládban, az új városodban. Itt majd pár napig keményen vedelsz, megtudod mi az a reggeli torna, a sörivó verseny, és a csapatszellem. Utána megkezdődik a tanév, beköltözöl a koleszba, felveszed a diákhitelt, bejárogatsz az óráidra, és úgy versz el a 4 év alatt egy vagon pénzt, hogy észre sem veszed, és azt sem tudod mire. És mi jön azután?

Kikerülsz az egyetemről, kezedben valószínűleg egy olyan szakmával, ami még 10000 ember kezében is ott van és munkát keres, lesz egy másfél milliós adósságod a diákhitel miatt, plusz az addigi egyetemi cimboráid 99%-ka felszvódik. Hogy ne ess pofára az új szakmáddal, adok néhány tanácsot.

Az egyetem alatt rengeteg szabadidővel rendelkezel, amit jobbára sörözésre, netezésre, új fajta hobbikra fordítasz. De emellett simán letehetsz még 2-3 szakmát amivel biztosan kapsz majd állást. Tény, hogy nem egy nívós pl jogász diploma, de ezzel lesz munkád, azzal nem. Beiratkozhatsz olyan hasznos képzésekre, mint:

- targonca vezetői engedély

- ív- láng- CO- AWI- minősített hegesztő

- CNC maró gépkezelő

- CNC forgácsoló

- C, D, E kategóriás jogosítványok

- autószerelő

- villanyszerelő

- masszőr

- felszolgáló

- tanulj meg 1-2 nyelvet perfekt, az angol mellé

 

Ezekkel lehet keresni, nem is rosszul. Például egy CNC marós nettó 150.000 Ft-tól fölfelé keres, ami nem is rossz kezdőfizetés. A nyelveket pedig azért írtam, mert tapasztalatom szerint a tárgyalóképes angol az már alap mindenhol. Tehát ha hívnak külföldről akkor neked fel kell venned a telefont és aktívan tolnod bele az okosságot angolul akadozás nélkül. Meg ugye a szakmai részét is vágni kell, ezt önszorgalomból megtanulod. Az senkit nem érdekel hogy milyen nyelvvizsgád van. Az az érdekes, hogy mennyire kened vágod a nyelvet amikor ott van előtted a szituáció.

Vannak szerencsés emberek minden évfolyamban, akik apuci vállalkozását veszik majd át a szakmával, vagy már le van zsírozva a helyük, nem nekik szól ez a cikk. Akik viszont egy gatyával indulnak neki az életnek, azoknak jó ha van a kezében más papír is. Mert nem az a lényeg, hogy diplomád van, mert az ma már mindenkinek van, hanem hogy hány szakmához értesz. 

Most, hogy jól elvettem mindenki kedvét az egyetemtől, azért elmondanám, hogy ne hagyja ott senki. Nem olyan rossz dolog az ha az embernek diplomája van. Sok embert megismer, sokkal szélesebb skálán vizsgálja a világot, kvázi művelt ember is lehet, de megélni is meg kell majd valamiből. Jómagam is jelentkeztem egyetemre, levelezőre, mert hátha ki lehet még hozni valamit ebből is, de eddig egy percet se tudtam dolgozni a szakmámban.

 

Sok sikert mindenkinek!

17 Tovább

7szilva

blogavatar

Az író egykor szebb időket élt ember, aki helyét keresi a nagyvilágban. Nyitottsága miatt fényt derít a csalásokra és átverésekre, így a kisemberek felemelkedését szolgálja.

Legfrissebb bejegyzések

2011.07.29.

Utolsó kommentek