Holnap kerülnek kiírásra az egyetemi ponthatárok. Azt gondolnánk, hogy a felvételizők többsége tudja mit választ, hogy már régen megálmodta, hogy ő közgazdász, jogász, tanár, mérnök lesz, pedig nem tudják. A többség nagyjából kiszámolta, hogy ha matekból nem lesz olyan szigorú Erzsi néni, meg töriből is jót húz, akkor nagyjából milyen érettségi eredményei lesznek, aztán felcsapta az egyetemi tájékoztatót, és rábökött valamelyik népszerű szakra, miközben gőze nincs, hogy ott majd mit fog tanulni, meg azzal a szakmával hová tud elhelyezkedni.

Mivel én sem tudok személyre szabott tanácsokat adni, ezért csak általánosságban szólnék néhány szót az egyetemekről. Először is, az egyetemnek az jó, ha te oda jársz, mivel fejpénzt kap utánad, nem is keveset, így nem érdeke az, hogy kirúgjon onnan, bármennyire is dolgozol rajta. A tanárokra a leginkább igaz, hogy mindegyik a saját óráját fontosnak tartja. Hiszen ha már eljutott odáig, hogy egyetemen taníthat, akkor órási pofon neki, amikor felismeri, hogy az ő mondanivalója a kutyát nem érdekli. Ezért katalógust (névsort) irat minden órán, és ha 2-3-4 alkalommal hiányoztál nem vizsgázhatsz. Ergo be kell járni, de ne rohanjunk ennyire előre. 

Miután felvettek jelentkezel gólyatáborba, mert jó lenne ha ismernél valakit az új iskoládban, az új városodban. Itt majd pár napig keményen vedelsz, megtudod mi az a reggeli torna, a sörivó verseny, és a csapatszellem. Utána megkezdődik a tanév, beköltözöl a koleszba, felveszed a diákhitelt, bejárogatsz az óráidra, és úgy versz el a 4 év alatt egy vagon pénzt, hogy észre sem veszed, és azt sem tudod mire. És mi jön azután?

Kikerülsz az egyetemről, kezedben valószínűleg egy olyan szakmával, ami még 10000 ember kezében is ott van és munkát keres, lesz egy másfél milliós adósságod a diákhitel miatt, plusz az addigi egyetemi cimboráid 99%-ka felszvódik. Hogy ne ess pofára az új szakmáddal, adok néhány tanácsot.

Az egyetem alatt rengeteg szabadidővel rendelkezel, amit jobbára sörözésre, netezésre, új fajta hobbikra fordítasz. De emellett simán letehetsz még 2-3 szakmát amivel biztosan kapsz majd állást. Tény, hogy nem egy nívós pl jogász diploma, de ezzel lesz munkád, azzal nem. Beiratkozhatsz olyan hasznos képzésekre, mint:

- targonca vezetői engedély

- ív- láng- CO- AWI- minősített hegesztő

- CNC maró gépkezelő

- CNC forgácsoló

- C, D, E kategóriás jogosítványok

- autószerelő

- villanyszerelő

- masszőr

- felszolgáló

- tanulj meg 1-2 nyelvet perfekt, az angol mellé

 

Ezekkel lehet keresni, nem is rosszul. Például egy CNC marós nettó 150.000 Ft-tól fölfelé keres, ami nem is rossz kezdőfizetés. A nyelveket pedig azért írtam, mert tapasztalatom szerint a tárgyalóképes angol az már alap mindenhol. Tehát ha hívnak külföldről akkor neked fel kell venned a telefont és aktívan tolnod bele az okosságot angolul akadozás nélkül. Meg ugye a szakmai részét is vágni kell, ezt önszorgalomból megtanulod. Az senkit nem érdekel hogy milyen nyelvvizsgád van. Az az érdekes, hogy mennyire kened vágod a nyelvet amikor ott van előtted a szituáció.

Vannak szerencsés emberek minden évfolyamban, akik apuci vállalkozását veszik majd át a szakmával, vagy már le van zsírozva a helyük, nem nekik szól ez a cikk. Akik viszont egy gatyával indulnak neki az életnek, azoknak jó ha van a kezében más papír is. Mert nem az a lényeg, hogy diplomád van, mert az ma már mindenkinek van, hanem hogy hány szakmához értesz. 

Most, hogy jól elvettem mindenki kedvét az egyetemtől, azért elmondanám, hogy ne hagyja ott senki. Nem olyan rossz dolog az ha az embernek diplomája van. Sok embert megismer, sokkal szélesebb skálán vizsgálja a világot, kvázi művelt ember is lehet, de megélni is meg kell majd valamiből. Jómagam is jelentkeztem egyetemre, levelezőre, mert hátha ki lehet még hozni valamit ebből is, de eddig egy percet se tudtam dolgozni a szakmámban.

 

Sok sikert mindenkinek!